|
Post by Kessh on Dec 18, 2006 6:53:51 GMT 1
Az asztaltársaság is azonnal megérezte a Marcus homlokán lévõ pánt erejét, és ez felkeltette kíváncsiságukat. De egyelõre nem foglalkoztak vele. Sokkal fontosabb dolguk volt. Terveikben nagyobb és fontosabb áldozat szerepelt mint egy mezei harcos. Hamarosan ismét kizárva a külvilágot, csak egymással foglalkoztak.
|
|
Marcus
Junior Member
Kalandor
Posts: 72
|
Post by Marcus on Dec 25, 2006 17:59:32 GMT 1
Marcus nem fordított rájuk több figyelmet, egyenesen felment a szobájába. Az ajtót bezárta maga mögött. Körülnézett, és szeme megakadt a mosdótálon és egy kancsón. Ledobta ruháit majd lemosta magáról az út porát. Izmai megfeszültek, majd elernyedtek ahogy a hideg víz végigcsurgott rajtuk. Aztán tisztálkodás után újra teljesen felöltözött és ruhástól hevert végig az ágyon. Kevés olyan hely volt a földön, ahol annyira biztonságba érezte volna magát, hogy levetkõzve, békésen aludjon, ne pedig fél szemét nyitva tartva...
|
|
|
Post by Kessh on Jan 1, 2007 9:45:50 GMT 1
Az éjszaka nyugodtan telt a fogadóban, hiszen õrizték a vendégek álmát. Ez nem az a hely ahol álmukban kirabolják az óvatlan vendégeket. Ám bár senki élõ nem zavarja a pihenõk nyugalmát, mégis egy különös álom érintette meg ezen az éjjen, azokat ki fogékonyak voltak rá. Marcus sem volt kivétel, s csukott szemei mögött különös látomás bontakozott ki.
Egy gyönyörû, éjsötét hajú, s öltözetû hölgy jelent meg a sötétségbõl kilépve. Néhány pillanatig lágy, szomorú mosollyal nézte a térdeplõ férfit, majd megszólalt. Hangjából mélységes bánat, és kétségbeesés szólt. - Segíts nekem! - ennyit mondott csupán, majd eltûnt egy magas, templomszerû épület falai mögött. Az álom véget ért.
|
|
|
Post by Kessh on Jan 8, 2007 6:07:07 GMT 1
A vacsora, s az ital végleges eltüntetése után felsétált a szobájába, ahol nyugovóra tért. Tudta, hogy nemsokára útra kell indúlnia, ha valaha az életében kiképzett varázsló akar lenni. Az éjszaka egy fokékony elme számára sohasem lehet unalmas, üres vagy érdektelen, különösen nem, ha álmai megérinthetõek... Az alvó mágus lelki szemei elõtt furcsa álom kezd kibontakozni: Egy gyönyörû, éjsötét hajú, s öltözetû hölgy jelent meg a sötétségbõl kilépve. Néhány pillanatig lágy, szomorú mosollyal nézte a férfit, majd megszólalt. Hangjából mélységes bánat, és kétségbeesés szólt. - Segíts nekem! - ennyit mondott csupán, majd eltûnt egy magas, templomszerû épület falai mögött. Az álom véget ért.
|
|
|
Post by ronin on Jan 8, 2007 6:22:26 GMT 1
Az estét végigaludva ébredt reggel. Újra és újra végigpörgette magában az álmot. Érezte, hogy aki küldete neki az nem lehetett gyenge varázsló..vagy ereje más hatalomból táplálkozott. Ha jobban belegondolt a dolgokba egyre jobban nyugtalanította a dolog. Lehet, hogy marad még egy ideig a fogadó vendége. Magához vette az erszényét, s lefelé indúlt, hogy reggelizhessen...
|
|
Marcus
Junior Member
Kalandor
Posts: 72
|
Post by Marcus on Jan 10, 2007 17:18:28 GMT 1
Marcus bosszúsan ébredt az álomból. Érezte, hogy természetfeletti erõ szólt bele éjszakai nyugalmába, és ez csöppet sem volt megnyugtató. Rúnafejpántja még mindig jelzett halványan. Kedvetlenül szedte össze holmiját és mászott le a lépcsõn, hogy reggelivel feledkezhessen meg az álomüzenetrõl. Nem igazán figyelt arra mit csinál, így a lépcsõfordulóban egyszerûen neki ment az elõtte haladó sötétköpenyes alaknak, majdnem lelökve a lépcsõn.
|
|
|
Post by ronin on Jan 10, 2007 17:40:31 GMT 1
Nem igazán kellett sok ahhoz, hogy a maradék lépcsőt ne a lábával tegye meg. Bosszúsan fordult vissza, s mikor megpillantotta a férfit ismét a mágia enyhe ízét érezte a levegőben. Egy halk sóhaj után sétált tovább a kocsmároshoz, hiszen nem volt semmi értelme, hogy bosszankodjon ilyen csekélységen. - Egy reggelit - csúsztatott át egy érmét a pulton. Leült az egyik asztalhoz és egy enyhe gyakorlással kezdte a napot. Az erszényéből elővett pár alkotóelemet és a két kezében tartva morzsolni kezdte. A port szétszórta az asztalon, minek hatására egy kis illuzió jelent meg rajta. Az álmaiban megjelenő nő mását próbálta meg létrehozni...
|
|
Marcus
Junior Member
Kalandor
Posts: 72
|
Post by Marcus on Jan 15, 2007 18:56:33 GMT 1
Marcus azt hitte a mágusféle dühös lesz, és valahogy meg akarja majd torolni a ballépését, de ahogy visszafordult és bocsánatot kért tõle, a fekete köpenyes csak sóhajtott és reggelit rendelt. Marcus hasonlóképpen tett. - Egy reggelit - mondta õ is egy érme kíséretében, majd amíg a pultnál vált, a férfit figyelte. Amint meglátta az illúzió kibondakozását, kapásból kardot rántott és egy pillanat alatt a mágus torkának szegezte. - Te küldted rám? - kérdezte dühösen.
|
|
|
Post by ronin on Jan 16, 2007 5:16:29 GMT 1
Ahogy a kard elérte a torkát az illuzió eltünt. - Örülnék, ha akkora hatalmam lenne, de nincs. Magam is csak álmodtam....azt hittem, hogy egyedül. Közben pedig remélte, hogy annyira leköti a féri figyelmét az általa mondott, hogy nem fog ellenkezni, mikor kicsit odébblöki a kard pengéjét. Nem szerette a hideg acélt érezni testén. - Meg különben is, nem tudom, hogy mi bajod kis mágia ellen, kifejezetten ha szép hölgyek fordulnak elő benne.
|
|
|
Post by Trisil Morgena on Jan 16, 2007 21:14:54 GMT 1
Ő egy ifjú drow hogy kora menyi senki nem tudja. Hogy mitt keres ebben a városban? Senki nem tudja. Most csak valami reggeli féleségre áhitozva lépet be reggeli fényben a fógadoba. Arcát s testét sötés köpeny és csúkja fedte. Mozgása finom aprolékos volt. Nem sarkával lépet elöször földre csizmás lába. Ha nem lábujhegyével és szépen tovább. Jól bejáratott csizmája így hangtalan volt halk suhanó hang sem halattszot. Egy apró nesz sem. Csak valami ki dudorodott kétóldalt köpenye alol.
Halkan topanva ált meg a púlt elött. Sútogását hogy halja a púltos közel kelet, hogy hajoljon. És mikor csúkja mélyére beszürödö fényben máglátta mit látnija kell. Bibór vörös szempár izzot fel egy pillanatra. És csak ő láthatta. Kicsit meg illletödve kapkodva indult el, hogy teljesitse a kérést. Pár pillanat mulva ott is volt egy nagy kúpa bór és pár szelet kenyér mellet egy kis frissen súlt hús.
-Mi..mi...mit akar itt? Kérdezte remegve a csapós.
-Szerinted Ember mit akarhat itt egy zsoldós? Hé nyúgalom nem munkámat bevégezni jöttem. Munkát keresni.
|
|
|
Post by ronin on Jan 18, 2007 16:03:52 GMT 1
Észrevette, hogy a kocsmáros hangja félelemmel telitődik, már kutakodott gondolatai közt a leggyorsabban használható támadóvarázslat után, de amint látta visszatérni a szint a férfi arcába ismét az elötte levő dologgal foglalkozott. Egy elég erőteljes mágihasználó segítségét kérte, s talán tanulhat valamit a hölgyeménytől, vagy vehet egy olyan könyvet, mely segítségére lehet. - Számomra úgy tünik a varázslókat nem kedveled, de az általuk készített tárgyakat már igen - célzott tudatossan a fejpántra, hiszen emlékezett, hogy látta egyszer felragyogni.
|
|
|
Post by Trisil Morgena on Jan 22, 2007 19:46:47 GMT 1
Meg ette és itta amit kért. Aztán pedig ahogy volt sarkon furdult. Furdulás közben le csúszot csúkjája. Fel bukant az ében fekete bőr, hó fehér haj.....Tipikús Drow nő. Nem zavartattva magát sétált tovább ki az ajton. És morgot magában boszankodva. -Még egy lagymatag púnyadt város ahol semi meló-
|
|
|
Post by ronin on Jan 22, 2007 20:05:02 GMT 1
Egy Drow...nem szerette a fajának azon leszármazottait...nagyon nem kedvelte. Számára mindig is megbízhatatlanok voltak, igaz látott már kivételt is ez alol, de ismert olyanokat is, akik egy elvégzett munka után a munka adó torkát is elvágta csak úgy heccből..
|
|
Marcus
Junior Member
Kalandor
Posts: 72
|
Post by Marcus on Jan 23, 2007 19:00:33 GMT 1
- Számomra úgy tünik a varázslókat nem kedveled, de az általuk készített tárgyakat már igen - célzott tudatossan a fejpántra, hiszen emlékezett, hogy látta egyszer felragyogni. - Nos ez szükséges elõvigyázatosság. Tudod volt néhány kellemetlen tapasztalatom, és ez - érintette meg a homlokát övezõ fémpántot - a leghasznosabb segítségem, hogy többé ne érjen kellemetlen meglepetés. - felete Marcus, fél szemét a pultnál álldogáló különös teremtményen tartva. - Mit gondolsz mágus, ki és miért küldhette ezt a látomást?
|
|
|
Post by ronin on Jan 24, 2007 5:09:02 GMT 1
- A mágia tele van meglepetésekkel, némely kellemes, de vannak kellemetlenek is. - A ki kérdésedre nem tudok választ adni, de nem hinném, hogy megváltoztatta volna arcát a varázs kimondója. Hogy miért? Szertintem valóban bajban lehet, de ettől függetlenül én azt mondanám, hogy nem árt az óvatosság. Meg kellene tudnunk, hogy ki ez a hölgyemény.
|
|