|
Post by Kyron on Sept 14, 2006 18:22:10 GMT 1
Hatalmas kerek épület. Belül falai a plafonig polcozva hihetetlen magasságban. Polcokon súlyos könyvek tele bölcseségel letûnt korok népek legendáival. Itt sok mindent találhat az, aki tud köznyelven. Az értékesebb kötetek egy külön szobába vannak elzárva.
|
|
|
Post by Gronak on Nov 4, 2006 10:33:35 GMT 1
A szõke, hosszú hajú lány fürgén lépdelt felfelé a nyagkönyvtár lépcsõjén. Copfja hátán ide-oda lengett minden mozdulatára. Rég járt itt. Ahogy a küszöböt átlépte, megérezte a régi irományok papír és festék illatát. Mélyen magába szívta lehunyt szemmel. Elhatározta, hogy feltünés nélkül körülnéz. Belépett az egyik kis fülkébe, és egy mosollyal az ajkán szinte láthatatlan porfelhõ lett. Körbesuhant a könyvtárban, közben felfedezte a változásokat, majd visszatérve a fülkébe, ismét lánnyá vált, és most már így lépett be a tudomány, és misztika irott relikviáinak szentélyébe. Boldogan forgott körbe. Az egyik könyvtáros hozzálápve megérintette a vállát - Kedvesem, psszt, kérem csendesebben.... Ha segíthtetk valamiben szóljon. - Köszönöm kedvességét, de régen én is itt dolgoztam- mondta, majd ijedten elhallgatott mikor látta az öreg elkerekedõ szemét. Most ismerte csak vel. Annak idején õ volt az a szertelen, minden tudásra éhes kamasz, aki minden idejét a tudomány közelében akarta tölteni. Az öreg szemében felismerés szikrája csillant. - Gronak - mondta áhítattal- Nem hittem volna, hogy még életemben újra láthatlak. Sok csodát megéltem itt, de az érkezésed eddig a legnagyobb....- Megfogta a lány kezét és megszorította.- Gyere, had mutassak valamit - vezette a lányt egy lezárt szobához. - Itt van minden amit akkor itt hagytál, senki sem nyult semmihez azóta. Még a nagy könyv is ott van nyitva, ahol hagytad. A lány meghatottan nézett régi barátjára. - Köszönöm neked Frenik, hogy megõrizted számomra az idõt. - nézett körül - Most szükségem lesz rá. - Éreztem, hogy vissza fogsz jönni - bólogatott az öreg - A titkod nálam biztonságban volt, és lesz is amig szemem le nem zárja a halál angyala. Ha most megbocsátasz .... új olvasó lépett be, mennem kell. Gronak beleszimatolt a levegõbe. Õ is érezte az érkezõk illatát. Tudta,hogy eljutnak hozzá is, csak türelemmel kell lennie. Lassan körbejárta régi szobáját, és lelkében újjáéledtek a régmult eseményi.
|
|
|
Post by Kyron on Nov 5, 2006 12:31:55 GMT 1
Kyron vagy is emberi áll nevén Sober kezében egy pufók kis cicára hasonlitó nagy ször pamacsal lépet be az ajtón. Úgy simogatta a kis Khsss-t mintha ő volna a világ leg drágább és legtörékenyeb élölénye. Kis féltésel vonta közelebb magához mikor egy ember férfi alakja tünt fel a hatalmas könyves polcok közt. -Furcsa ez a könyvtár. De hisz a vidék legnagyobb könyvtára ez. Rengeteg tudásal.- Elmélkedet magában.
|
|
|
Post by Kessh on Nov 6, 2006 6:56:45 GMT 1
Khsss az elméjében válaszolt. - Valóban az, úgy érzem jelentõs mágikus erõk vannak jelen, s most nem csak magunkra, és a könyveket védõ "tartósító" varázslatra gondolok... - felelte a szörgolyó kíváncsian pislogva körbe gombszemeivel.
|
|
|
Post by Gronak on Nov 8, 2006 21:37:44 GMT 1
Frenik, az öreg könyvtáros odatipegett a furcsa szerzethez, és a még furcsábbnak látszó állatkájához. - Miben lehetek a szolgálatototkra?- kérdezte remegõ hangján. Az egyik polc mögül egy szóke tincsekkel ékes fej bukkant elõ. Elmosolyodott látva a frissen érkezettek kilétét. Elõlépett rejtekébõl, és odasétált az öreg mellé. - Jó Frenik, ha megengeded velük én foglalkoznék.- tette kezét a vállára - Azt hiszem én fürgébb vagyok. Az öreg hümmögött, és beleegyezõen bólintott. - Gronak, tudásod hatalmas, így nyugodt szívvel bízom rád e két idegent - szólt majd feléjük fordult.- Õ Gronak, bármiben szívesen a segítségetekre lesz.... - azzal eltipegett a polcok között. A lány végignézte a két idegent, és rájuk villantotta gyöngy fogait - Miben lehetek a szolgálatototkra?
|
|
|
Post by Kyron on Nov 8, 2006 22:27:56 GMT 1
-Sober vagyok. Azok az írások érdekelnek amik a fajokrol szolnak és azoknak az eredetéröl. Azon belül is az ősi élölények a mágikus félék érdekelnének. A sárkányok és a Zauderek más nézen tudtomal alak váltok. Közölte Kyron miközben Khsss-t gyengéden fogta és a vállára helezte.
|
|
|
Post by Gronak on Nov 8, 2006 22:40:51 GMT 1
Gronak elgondolkozott egy kicsit. - Ha jól tudom, a Zauderek, és a sárkányok, egy világból valók. Az alakváltók mindig is a sárkányok közelében éltek. Szinte szimbiózisban egymással. - elindult egy könyvespolc felé. - Itt megtalálsz mindent ami rájuk vonatkozólag a könyvtárban van. - mutatott egy pár könyvre a polcon. - sajnonos azonban ennél többel nem szolgálhatok. - vonta meg a vállát szomoruan.- Ezekrõl a lényekrõl keveset tudni. Ha bármiben a segítségedre lehetek még, abban a szobácskában megtalálsz Mutatott az ajtóra, mely egykori tudomány szentélyét rejtette.
|
|
|
Post by Kyron on Nov 8, 2006 22:48:51 GMT 1
-Rendben köszönöm keresni fogom mindenképen. Zod a könyveket ki bogarászva mind egy asztalra tette. Ki nyitotta és föléja ülve olvasni kezdte öket. Khsss végig a válán volt edig ha nem ment más hová. És ha akar olvasni ő is akkor vagy lemászik a könyvre vagy fentröl olvas Kyron válárol ő is.
|
|
|
Post by Kessh on Nov 12, 2006 5:30:47 GMT 1
Khsss egy ideig Kyron vállán ücsörögve figyelte a különös jelekkel írott sorokat, de nem sokat értett belõlük. Mágikus érzékeit inkább csiklandozta valami, ami a fiatal könyvtáros lányból áradt. Ezért lemászott a férfi válláról. - Khsss, khsss - mondta majd megérintve kezét - Körbenézek - aztán apró lábain eliramodott Gronak nyomában.
|
|
|
Post by Kyron on Nov 13, 2006 20:08:29 GMT 1
-Menj nyugodtan majd meg találak.- Érkezet válaszként az üzenet. És Kyron tovább lapozgatta a könyvet. Edig semmi lényegesebbet nem talált az elsö néhány könyvben. Csak azt amit már edig is tudott. De még hátra volt néhány kötet.
|
|
|
Post by Gronak on Nov 13, 2006 21:02:53 GMT 1
Gronak belépett ki kamrájába. Mindent pókháló és por fedett be. Már nem járt itt vagy 70 éve. Lassan körbe járta a helységet. Az asztalhoz lépve meglepve tapasztalta, hogy le van takarva egy fehért kelmével, hogy óvja az alatta lévõ értékes kutatási eredményeket a portól, és az idõtõl. Mosolyogva fogta meg az egyik sarkát, és nagy lendülettel lerántotta az asztalról. Alatta minden úgy volt, ahogy hagyta rég.... Lassan simított végig az õsi papírokon, könyveken, és saját jegyzetein. Sorban rántotta le a lepleket az összes bútorról, és összegyûrve a sarokba hajította. Hirtelen valami fura dolog miatt végigbizsergett a gerince, mintha figyelnék... Az ajtó közepén ülve egy pici szõrös lény üldögélt, és nagy macskaszemeivel figyelte õt. Gronak legugolt, és felé nyujtotta a kezét. - Szia kicsi H.... - harapta el a szót - Hát te hogy kerültél ide? Hol a barátod?
|
|
|
Post by Kessh on Nov 15, 2006 5:37:01 GMT 1
- Khsss, khsss - kurrogta Khsss amikor a lány leguggolt hozzá, és igyekezett elhúzódni a kéz érintése elõl. De végül hagyta magát megérinteni, és így tudata meg tudta szólítani a lányt. - Ne ijedj meg ... - szólalt meg a fejében Kessh lágy hangja, remélve hogy a könyvtároslány nem fog kiabálni. Egyébként sem tûnt olyannak aki meglepõdik az ilyesmin, de azért jobb az elõvigyázatosság.
|
|
|
Post by Gronak on Nov 15, 2006 18:21:08 GMT 1
Gronak elmosolyodott, és lágyan a kis macska szerû lényt felemelve, az ölébe vette. - Szia Kicsi.... Hát te hogy kerülsz ide? Csak nem engem követtél? - kérdezte kellemes, dallamos hangon. Megvakargatta kicsit a fülét, és végigsimított a hátán is...Mélyen beszívta a lény illatát - Te nem csak így tudsz létezni - állapította meg, de nem mondott többet, csak kiváncsian kilesett az olvasóterem irányába, ahol Sober olvasgatta a könyveket. - Látom a barátod nagyon belemerült az olvasásba... - kuncogott halkan.
|
|
|
Post by Kessh on Nov 16, 2006 5:42:09 GMT 1
- Igen - felelte kissé zavarban Khsss, akinek jelen állapotában nagyon jól esett a kecses ujjak cirógatása. - Kutat. Fontos neki. De én úgy érzem a téged övezõ mágia nagyon erõs... nem vagy hétköznapi lány... - mondta Khsss az elméjében.
|
|
|
Post by Gronak on Nov 16, 2006 20:06:43 GMT 1
A lány felkacagott halkan és az egyik mutató ujját a szája elé emelve, csendre intette Khsss-t. - Jók a megérzéseid kicsi Hemmet, de kérlek a barátodnak ne szólj semmit. Tudod nem mindenki szereti a magamfajtát.... - suttogta Khsss fülébe - és most mesélj... miért is jöttél utánam kis kiváncsi barátom?- váltott most már hangosabbra.
|
|